11.rész

Hát, ma kikaptak a NÉMETEK...Seb biztos csalódott,ahogy én is!!!:( De azért hozok frisst...és kérek vélemyént!!!:) Kösziii


Pár perc múlva felállt,aztán felhúzott engem is a homokból. Összeszedtük a cuccunk és kézenfogva sétáltunk át a napágyakhoz.Leültem az egyikre,ő pedig odaült mellém. A lábaimat az ölébe tettem,amit rögtön elkezdett simogatni. Én hol az arcát cirógattam,hol a haját birizgáltam,míg ő ismét a távolba meredt.
-Elárulod min gondolkodsz?-beleültem az ölébe,a lábaimmal átkulcsoltam a derekát így kényszerítve arra,hogy a szemembe nézzen.
-Észrevettem milyen jól kijössz a csapat férfi tagjaival.-elkerekedett a szemem,nem tudtam mit fog ebből kihozni.-Különösen Andrew-val.-enyhe gúnyt éreztem a hangjában.
-Hát,jól érzem magam a csapatban. Andrew pedig igazán kedves srác.
-És...tetszik neked?-a szavai kemények voltak,nagyon kimértek. Meglepődtem a kérdésen.Kicsit úgy éreztem,mintha most vádolt volna meg azzal,hogy megcsalom őt.Pedig még össze se jöttünk...Vicces.
-Andrew!-egy oktávval mintha feljebb csúszott volna a hangom.-Komolyan kérdezed?-bólintott.-Szerinted ha nekem Andrew bejönne akkor veled ülnék itt?-húztam fel a szemöldököm.
-Jó,igaz!De annyira nem tudok kiigazodni rajtad.
-Nincs de,és még a feltételezés is rosszul esett!Mit nem értesz?Hogy jutott egyáltalán ilyen az eszedbe?Én meg Andrew...-na jó kicsit túlzásba vittem a felháborodást,de talán még belefért.
-Jó,ne haragudj! Mielőtt eljöttem a pályáról hallottam,ahogy azt hajtogatja a többieknek, hogy: "Még a hétvégén megleszel neki!"-ahogy elismételte a szavakat undor futott végig az arcán.
-Aztán még odajött hozzám, megveregette a vállam és megköszönte,hogy milyen jó csajt hoztam neki.-ledöbbentem,de nem akartam,hogy ezen tovább rágódjon.
-Jajj, ne foglalkozz vele!-bújtam közelebb hozzá.-Foglalkozz inkább velem!-súgtam a fülébe. Elvigyorodott. Egy apró csókot adtam a szájára, ami neki kevésnek bizonyult és egy szenvedélyes csókot harcolt ki.
-Nah ha ezt látná Andrew!-húzta ördögi vigyorra a száját.
-Hülye!-egy újabb csókban forrtunk össze.-7-től megbeszélés.-toltam el magamtól,mikor már alig kaptam levegőt.
-Ühüm.-nyöszögte vissza,majd újra csókolózni kezdtünk.
-Édes...komolyan el....fogsz késni.-mondtam ki a csókok közt. Nem hagyta abba,egyáltalán nem érdekelte őt semmi,csak én.Ennek részben örültem,de ha belegondolok,hogy mekkora letolást fogok kapni ha elkésik...-Na elég!-szóltam most már rá.-Indulás!-felállt és szó nélkül elindult velem a hotel felé.-Állj!-már nem tudtam mit csinálni nevetnem kellett.
-Eldöntenéd mit szeretnél?-megállt velem,de még véletlen se eresztett volna el.
-Mondjuk először tegyél le!-újra nevettem.Fejcsóválva ugyan,de óvatosan letett.
-Imádom mikor nevetsz!Olyan édes a hangod mint egy angyalnak,ahogy meghallom boldog leszek!-egy újabb csókra húzott magához mikor én "elrontottam" a pillanatot.
-Másodszor,fel kéne öltözni,így mégse állíthatok be egy 5*-os szállodába.-mutattam végig magamon.-Ahogy Te sem.-hívtam fel a figyelmét a hiányos öltözékünkre.
-Tévedtem.-forgatta körbe a szemét.
-Miben?
-Te nem angyal vagy, te ördög!-nevetett fel.
-Kösz.-csaptam meg játékosan a felsőmmel.-Fogsz te még örülni annak,hogy rossz vagyok!-öltöttem rá nyelvet. Hirtelen felcsillant a szeme.
-Na abban biztos vagyok.-egy lélegzet elállító mosoly ült ki az arcára.-Egyébként miért ne mehetnénk vissza így?Legalább emelnél még egyet a szálloda minősítésén.
-Nem hiszem,hogy díjaznák.-belebújtam a felsőmbe.
-Én igen.-húzott oda magához.
-Kérlek.-néztem rá kiskutya szemekkel.
-Oké.-belebújt a pólójába. Összekulcsolt ujjakkal mentünk egészen a szállóig,de ott elengedte a kezem.
-Most mi van?-meglepődtem.