64.rész

Nagyon Boldog Szülinapot Orsi! :D <3

Nyaralás Hawaiin augusztus 18-28-ig

Augusztus 29. újra Baltimore-ban

Tíz felejthetetlen nap után érkeztünk vissza Baltimore-ba. Imádtam a Hawaii-n töltött napokat. Rengeteget napoztunk, játszottunk a parton, delfinekkel úsztunk, buliztunk, a nap 24 órájában egymás kedvére tettünk. Egyszóval élveztem a nyaralás minden percét, mégis volt valami, ami nagyon nyomasztott. A baleset óta két hét telt el és az emlékeimet még mindig sötét homály fedte. Bármit próbáltam kiszedni Mikeból lerázott annyival, hogy ne a múltba akarjak élni, hanem a jelenben. Nem értettem, miért nem akar segíteni az emlékezésben… talán meg akar védeni valamitől vagy egyszerűen ilyen szigorúan veszi, amit az orvos mond, én mégis úgy éreztem valami nem stimmel velem. A lányok szerint változtam… de, hogy lehetnék ugyanaz az ember, aki voltam, ha nem emlékszem milyennek kéne lennem.  Mindenesetre ma Maya nálunk alszik, ezért Mikekal finoman közöltük, hogy jobb lenne, ha nem tartózkodna itt a „Pizsama partink” alatt.

                                          ~oOo~

- Végre csak csajok. – lélegzett fel Maya, mikor Michael elhagyta a házat.
- Jajj, de gonosz vagy. –forgattam meg a szemeimet.
- Most miért? Ne mond, hogy nem ment az idegeidre a napokban.
- Pedig nem ment. Mindenben a kedvembe járt, odafigyelt rám semmit nem erőltetett egy kész lovag. –mondtam büszkén.
- A sötét lovag…
- Meséld már el mi bajod vele!- dőltem el az óriás franciaágyon.
- Semmi. –rázott le egyszerűen. -  Inkább te mesélj milyen volt a nyaralás?
- Hát… nagyon jól éreztük magunkat.
- És egymást?
- Egymást is többé-kevésbé.
- A kevésbé dologra kíváncsi vagyok.  Veszekedtetek?
- Nem.
- Akkor?
- Nem tudom Maya… - húztam el a szám. – Mikor szeretkezünk, mindig úgy érzem, hogy nem vagyok teljes.
- Ezt hogy érted?
- Hát én azt hittem mást fogok érezni.
- Ennyire rossz az ágyban? – nevetett fel.
- Jajj menj már! – böktem meg a vállát. – Nem erről van szó, határozottan jó vele az ágyban, de csak testileg, olyan érzésem van mintha átéltem volna már érzelmileg ennél többet, de hát ez képtelenség. – legyintettem. – Egyik volt barátom iránt se éreztem olyan érzelmeket, mint Mike iránt. Azt hiszem a lelkem még a tündérvilágban él vagy csak túl sok romantikus filmet néztem. – nevettem zavartan magamon. Na, elég belőlem, veled mi történt?
- Csak a szokásos. Voltam egy divatbemutatón és Ryannel megint összekaptunk.
- Most miért?
- Mert nem mentem el vele egy díjátadóra, ezért ő elvitt magával egy csajt, amin én kibuktam. Számon kértem, hogy mégis ezt hogy gondolja, erre ő közölte, hogy én nem becsülöm meg őt rendesen és legalább az a lány értékelte őt. Szóval én vagyok a gonosz.
- És történt valami köztük.
- Persze, hogy történt. – sírta el magát. – Elvileg csak csókolóztak és Ryan azt állítja neki nem jelentett semmit, csak a show miatt volt. –törölte meg a szemeit. - De arra nem gondol, hogy engem a fél világ egy idiótának fog tartani miatta.
- Nem értem miért vagy még vele…
- Mert szeretem őt.
- De ennyire? Mi fogott meg benne? – vállat rántott. – Ne haragudj, de szerintem egyáltalán nem hozzád való. Fiatalabb, mint te, egy köcsög… valljuk be tényleg az. Nem áll ki melletted. – szóra nyitotta a száját, de nem hagytam, hogy közbe kotyogjon. – Ne akard bemesélni magadnak, hogy ez nem igaz mert az. Elkísért egyszer is egy bemutatóra, vagy ha kérsz tőle valamit, megcsinálja? Nem. Két hete csak miatta sírsz. Maya csak tökreteszed magad.
- Tudom.
- Akkor? Igaz, nem emlékszem, de lemerem fogadni, hogy ez nem az első félrelépése volt.
- Ohh Tius! Tudnám, miért a rosszfiúkra bukom…
- Mert abban reménykedsz, hogy majd miattad változik, és hidd el, van, aki változna, de azt a valakit nem Ryan Shecklernek hívják.
- Szerinted szakítanunk kéne?
- Hát… én azt tenném.

A nagy lelkizések után megnéztünk egy csöpögős romantikus filmet, majd elaludtunk. Másnap vásárolgattunk illetve ellátogattunk egy fodrászhoz. Azt mondják minden nő fodrászhoz megy, ha új kapcsolatba kerül, rám ez eddig soha nem volt igaz, ahogy Mayára se… most viszont élveztük a szépítkezés minden pillanatát. Drasztikus változás barátnőm haján ejteni nem lehetet ellenben az enyém… hullámosból fél évig egyenest varázsoltak.

Szeptember 1. Az első munkanap

Vicces belegondolni, hogy úgy vártam ezt a napot, ahogy a kisiskolás, mikor először megy iskolába. Féltem és izgatott voltam egyszerre. A balesetem óta ma ültem egyedül újra autóba. Mike erősködött, hogy ő elvisz, de mától már neki is edzései voltak, én pedig semmibe nem akartam őt hátráltatni.  

Az első napom… hát tipikus első nap volt. Megismerkedtem a velem együtt dolgozókkal illetve körülnéztem a szerkesztőségbe. Megkaptam az asztalom, ahol dolgozni fogok, mikor épp nem „terepen” vagyok. Tényleg riporternő leszek és az első éles munkám szeptember 13-án lesz. Világ életemben erről álmodtam…

                                              ~oOo~

Szeptember 11. egy céges buli a lányokkal

Teltek múltak a napok és egyre magabiztosabban mozogtam az újdonsült munkahelyemen. Két új barátnőre tettem szert… Samantha Jonson és Izabella Carter a szerkesztőség két legaranyosabb és egyben legdilisebb nője. Végre jól éreztem magam a bőrömben. Azt csináltam, amit mindig is szerettem volna és eldöntöttem, hogy nem feszegetem tovább a múltat.

Sam, Tia, Izzy