65.rész

Sziasztok!

Nos, Sebiről felkerült még egy kép. ( baloldalon ) Kérdésem a következő: Szerintetek melyik kép a jobb? :D Sorry, hogy ennyit kellett várni az új részre! :/  Köszönöm a komikat! :D Puszi

ui: Figyelmesek legyetek az időpontok olvasásánál!

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás emlékére rendezett buli remek volt. Becsiccsentve estem be a szállodai szobába, ahol a lányokkal éjszakáztunk… végig rajtam röhögtek, nem mintha ők nem lettek volna becsípve.
Másnap nehéz volt az ébredés, de egy erős kávé cigivel és fájdalomcsillapítóval megtette a hatását.

2009. Szeptember 13. vasárnap

Shaquille O'Neal és Mike „összecsapására” több ezren voltak kíváncsiak élőbe és még többen követték figyelemmel az interneten valamint a televíziókon. Nagy feladatot kaptam és szerencsére sikerült megugranom az akadályt. Boldog voltam, mert nem csak a szerkesztőségnek, de magamnak is bebizonyítottam, hogy van helyem ebben a szakmában.

                                           ~oOo~

Lassan két hónapja dolgozom az SS-nél ( Speed Sports ) és ez idő alatt rengeteg sportágban próbálhattam ki magam, mint riporter, szakújságíró, vagy műsorszerkesztő.  Szerencsére a vezetőség hamar bizalmat szavazott nekem, így egy állandó stábbal kezdtem mérkőzésekre valamint rendezvényekre járni. Rettentően imádtam minden percét a munkámnak és büszke voltam magamra egy-egy elvégzett feladat után.

2009. Október 29. csütörtök

-  Ki zaklat téged ilyen későn? – morgolódott a telefonom csörgése végett Mike az ágyban.
- Szia Mayám! – köszöntem úgy, hogy a párom is egyből rájöjjön ki keltette fel.
- Szia Bébi! Ugye nem ébresztettelek fel.
- Ha fel is ébresztettél, már nem mindegy?
- De, igaz. – nevetett a készülékbe. - Lenne egy óriási kérésem.
- Kivele. – kimásztam az ágyból és a fürdőbe osontam.
- Ki tudsz most venni szabit?
- Most szabin leszek négy napig, de miért?
- Komolyan? Jujj, de jó.
- Maya, beavatnál engem is, hogy miért olyan jó?
- Mert elkísérhetsz egy fotózásra utána pedig még pár napot maradnánk szórakozni. – ujjongott a telefonba.
- Mikor?
- Holnap este 21:45-kor indulna a repülőgépünk.
- Hol van a fotózás, hogy repülni kell?
- Hát, ez legyen meglepetés. – kuncogott.
- És akkor honnan tudjam, milyen ruhát pakoljak…
- Ezek szerint, akkor jössz velem. – sipákolt boldogan.
- Megyek, csak áruld el hova és hány napra.
- Hát annyit árulok el, hogy egy 12órás repülőút vár ránk és meleg helyre megyünk.
- Aha.
- Jah és nyolc nap, de ugye abból kettő utazás.
- Hm…- sóhajtottam fel. – Akkor még több napot kell kivennem.
- Igen, el tudod intézni?
- Hát megpróbálom.
- Éjjen- éjjen-éjjen. –skandálta. – Ugye tudod, hogy szétbulizzuk magunkat? – kérdezte ördögien.
- Sejtettem. – csóváltam meg a fejem. – Leteszlek, holnap hívlak, hogy mit sikerült szerveznem. Jó éjt!
- Neked is!

Miután bontottuk a vonalat még pár percig gondolkoztam, hová is mehetünk, de mikor a kezembe veszem a jegyet, úgyis kiderül. Visszacammogtam a hálóba.
- Mit akart? – igazította meg a takarót rajtam Michael.
- Elhívott egy fotózásra.
- Az jó. –nyomott puszit a számra.
- Holnap este találkozunk és utána még néhány napot együtt töltünk.
- De…
- Te úgyis edzőtáborba leszel elsejétől tizedikéig, én meg legalább nem leszek addig egyedül és Maya mellett unatkozni se fogok.
- De akkor még több ideig nem foglak látni.
- Drágám, én holnap este megyek, te meg holnapután reggel. Néhány óra különbség.
- Az is sok… és hol lesz a fotózás?
- Hát… azt nem tudom, de az biztos, hogy messzire. – vigyorogtam tündérien.
- Milyen messzire?
- Szerintem egy másik kontinensre. – haraptam be az alsó ajkam.
- Ne már, kicsim. Én nem akarom, hogy egyedül császkáljatok egy idegen országban.
- Most miért? Nem lesz semmi bajunk, ígérem. Vigyázni fogunk egymásra.
- De… áh, mindegy. Feleslegesen jártatom a szám, azt csináltok, amit akartok. – fordított nekem sértődötten hátat.
- Muszáj ezt?
- Mit?
- Ezt a durcáskodást… Ahelyett, hogy hasznosabb dolgokra használnánk a maradék időt.
- Alszom. Jó éjt!

Reggel felhívtam a „felettesem”, hogy szabadságot kérjek. Nem kellett sokat győzködnöm Izzyt, hogy elengedjen. Egy akadály leküzdve, nem úgy, mint Mickey. Folytatta a hűvös viselkedést és féltem, hogy így fogunk elválni, de én már döntöttem. Nem fogok itthon ülni, míg ő edzőtáborozik.

- Nem gondolod, hogy gyerekesen viselkedsz?
- És te nem gondolod, hogy meg kéne beszélnünk az ilyen döntéseket?
- Milyen döntéseket, Michael? Ne idegesíts már fel, az csak egy kis nyaralás, amíg te távol leszel. – csöngettek.
- Hagyjuk.
- Szerintem is. – csuktam le a bőröndöm tetejét.

Mire leértem már Mike beengedte a kis modellem.
- Heyhó! Kész vagy? Minden megvan?
- Azt hiszem.
- Töltők? – kérdezet fáradtan Mike.
- Eltettem.
- Kint megvárlak a kocsiba. – Szöszi megölelte gyorsan az olimpikont majd kiviharzott a házból.
- Hívlak, ha elfoglaltuk a szállást. – közöltem savanyúan. Nagyon nem akartam így elbúcsúzni.
- Rendben. – húzott magához. – Okosan és óvatosan. – vette a két keze közé az arcom és megcsókolt.
- Ezt nem lehetett volna néhány órával hamarabb? –szúrósan nézett rám. – Nem? Nem. Hát jó.
- Szeretlek. – hajolt le egy újabb csókra.

( A taxiban)

- Na, mi van? Mickey és Minnie fasírtban van?
- Ne szemétkedj.
- Csak ő hívhat Minninek?
- Yaya, fogd be, mert itt hagylak. – direkt hívtam így, mert a gimibe egy volt pasija akasztotta rá ezt a nevet. - Inkább mesélj, mi van Ryannel ? Ugye nem fogadtad vissza?
- Nem. Jobb nekem nélküle.

                                         ~oOo~

Tizenkét órás repülőút után 19:47-kor szálltunk le a gépről Abu Dhabi repterén.