66.rész

Sziasztok!

Gondolom már mindenki értesült róla, hogy Robert Kubica hatalmasat bukott egy rally versenyen, súlyos sérüléseket szerzett és még jelenleg is műtik. Én bízom benne, hogy nem szenvedett annyira súlyos sérüléseket, hogy a versenyzői karrierjét fel kelljen adnia, de sajnos a hírek leginkább amputációról szólnak. Szörnyű belegondolni is, hogy a mi kedvenceink folyton ilyen veszélyeknek teszik ki magukat…
Sok sikert a felépüléshez! Remélem, hamar újra látjuk őt az F1-ben!

Boldog névnapot Dorottyák és Dórák! :D

( Seb és Maya SMS-ek a kórházi találkozástól Abu Dhabi-ig )

Aug. 28.
„Ma érnek haza a nyaralásból. Holnap átmegyek hozzájuk. Majd jelentkezem. Kitartást!”

Aug. 29.
„Még mindig nem írtál pedig már éjfél, ennyire szörnyűek a fejlemények!?”
„Bocsi, de tudod, te most néhány órával előrébb jársz. Hát… attól függ, mit jelent a szörnyű kifejezés.”
„Ezt elfelejtettem, de nem bírok így aludni. Lefeküdtek? Még mindig nem emlékszik? Ha tudsz, akkor írj, és ne kímél! Tudni akarok MINDENRŐL!”
„Rendben. Igen, lefeküdtek. Sajnálom. Viszont öröm az ürömben, hogy kimondottan rád nem emlékszik, de az érzelmekre, amiket tőled kapott, arra igen. :) ”
„Ezt hogy érted?”
„Kevés volt neki érzelmileg, amit Mike nyújtott. :) (6)Na aludj,mert holnap nyerned kell!”

Szept.14.
„Túl van az első munkáján. Nagyon ügyes volt! Találsz videókat róla a neten. Mi van Renátával meg a babával?”
„Szörnyen vékony! Mit csináltok vele? Eszik rendesen? Mi van a rosszulléteivel, elmúltak már? Egyébként mióta van ilyen egyenes haja? Renáta és a baba is jól vannak elvileg.”
„Hát összesen hét kilót fogyott, de már visszahízott egy kilót. Ma volt orvosnál, először azt hitték terhes, mert a tünetek arra utaltak, de kiderült, hogy valószínűleg a stressz az oka mindennek. A haja… :), hát az augusztus végétől. Nem tetszik? Mi az, hogy elvileg?
„Rajta minden tetszik, de furcsa! Még szerencse, hogy nem terhes. Tényleg megőrültem volna… Azért írtam, hogy elvileg, mert nincs szüksége rám csak a pénzemre… :/”
„Honnan veszed? Azért az orvosi vizsgálatokra elmész, nem?”
„Ő mondta. Dehogy megyek… egyszer vetettem fel az ötletet, de leüvöltötte a fejem, úgyhogy inkább hanyagolom a témát.”

Szept.29.
„Maya, nem hiszem el! Nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek… Az egész csak színjáték volt, Renáta nem terhes tőlem…”
„Mi van? Ez komoly?”
„Esküszöm. A családom meglátogatott a Szingapúri nagydíj előtt, ezért Renátának is kötelező volt a megjelenés. Én apuval eljöttem Szingapúrba, anyu, és az öcsém még néhány napot ott töltöttek. Ez volt a veszte és egyben a szerencséje is… Rosszul lett, anyu nagyon megijedt, mert Reni a hasát fájlalta. Kihívta az orvost és ott kiderült, hogy vakbélgyulladása van és, hogy végig egy párnával tömte ki a hasát. A leleteket, amiket nekem adott hamisította illetve megvette egy másik terhes nőtől.”
„Te jó ég! Ez őrült! Az ilyen embert szanatóriumba kell zárni. És most? Hogyan tovább?"
„Fogalmam sincs! Legszívesebben most rögtön repülnék Amerikába, de előbb meg kell nyernem egy versenyt! :D”
„Seb, ne kapkodjunk! Szépen meg kell terveznünk mindent. Sok sikert a hétvégén!”

Okt. 7.

„Mond, hogy rá tudtad venni az utazásra!”
„Nyugi, ha minden jól megy, Brazíliába találkoztok… :D”

Okt.16
„Ne haragudj, de mégse leszünk ott. Mike megtudta hova készülünk és sikerült keresztülhúzni a számításainkat. :(”
„Értem…  :( Akkor időmérő után kitalálunk valami mást. :/”

Okt.18.
„Ne törj le! Fiatal vagy, leszel Te még világbajnok. Kitaláltam valamit. :D”
„Köszönöm a bíztató szavakat, de már reménytelennek érzem magam… Mindennél jobban szükségem van Tiára.”
„Ígérem, Abu Dhabiban ott leszünk!”
„És most, hogy iktatod ki a halat?”
„Lényegében a történet ugyanaz, csak Tia se fogja megtudni az úti célt, csak az utolsó pillanatban.”
„És szerinted az a gorilla nem jön rá, hogy hova akarod elhozni?”
„Hát, csak az indulás előtti este fogom felhívni Tius, így ha belemegy, már nem tudja majd lemondani. :D”
„Remélem, összejön.”

Okt.29.
„Szia! Sínen vagyunk! :D Belement, holnap este indul a gépünk. :D”
„Nem fogok tudni aludni! Izgulok! :D”
„Már csak néhány óra. Bírd ki addig! :)”
„Nem tudom, hogy hálálom ezt meg neked… Köszönök mindent! Vigyázzatok az úton!”

Okt.31.
„Leszállt a gépünk, elindulunk a szállodába, ha odaérünk, írok! :) Ja és gratulálok az első sorhoz!”
„El se hiszem… :D Várlak titeket. A szobákat elintéztem nektek.”

(Tia szemszög)

- Kivel sms-ezel ilyen bőszen? – kíváncsiskodtam mikor újra taxiban ültünk.
- Senkivel. – tette el a telefonját.
- Aha… - vigyorogtam sejtelmesen majd kibámultam az ablakon. – Tetszik nekem ez a város. – szólaltam meg újra, mikor megállt az autó a hotel előtt.
- Örülök neki! Holnapra van már programunk, de hétfőn elmehetnénk várost nézni.
- Benne vagyok! – a recepcióhoz sétáltunk. Megszereztük a kulcsokat és gyorsan elfoglaltuk a szobánk. Kilenc óra felé járt az idő, kicsit éhes voltam és nagyon kíváncsi. Legszívesebben elindultam volna felfedezni a környéket, de Maya nem akart leszállni a telefonról.
- Megharagszol, ha most lelépek? – tátogtam el neki a mondatot, mire ő csak megrázta a fejét.
- Hova akarsz menni? Hol keresselek majd?–tolta el a fülétől a mobilt.
- Láttam egy csábító óriási medencét.
- Majd lemegyek hozzád, ha végeztem.
- Rendben. – kihalásztam a bőröndömből egy fürdőrucit és leslattyogtam az impozáns látványt nyújtó medencéhez.

„A terv első része kipipálva, megunta a várakozást… Lent van a medencénél! :D”
„Indulok”

Leültem a medence szélére és néztem a benne boldogan játszó gyerekeket. Eszembe jutott, hogy elfelejtettem felhívni Mikiet viszont a telóm fent hagytam a szobába. Felpattantam, de hirtelen beleütköztem valakibe. Elvesztettem az egyensúlyom és vészesen közeledett felém a víz, reflexből megpróbáltam megkapaszkodni a parton álló srácba, de csak azt értem el, hogy mindketten csobbantunk…
- Ne haragudj! – kezdtem el szabadkozni, mikor a köhögő rohamom kezdett csillapodni.
- Nincs semmi gond. – tűrte hátra hajam, ami eddig az arcomat takarta.
- Sajnálom, én… - felemeltem a fejem, belenéztem a kék szemébe és elakadt a szavam. – Én, én… Emlékszem rád!