35.rész

Hello! : )


Nos hát, itt az új rész, elég hosszú lett és még így sincs benne amit ma annyira meg akartam írni.... Szóval, kérek szépen komit és akkor gyorsabban hozom a frisst! Puszií

Katyt és Mikeot bemutattam egymásnak,de csak Sebi járt a fejemben.
-Mike itt hagyhatlak Katlynnel egy kicsit?
-Persze.-mosolygott rám biztatóan.
-Katy?Neked sem okoz problémát?
-Dehogy.-legyintett.-Menj csak.
-Köszönöm.
Pár perc múlva a kis durcás németem felé sétáltam, ahogy meglátott felállt a székéből.Megvárta míg oda érek mellé,majd egy csöndes ki irodába léptünk be.
-Szia!-köszöntem félve, mikor becsuktam magam mögött az ajtót.
-Szia? Csak ennyi, egy szia?-kérdezte felháborodottan.
-Nem.-hajtottam le a fejem.
-Minek van telefonod,ha nem vagy képes felvenni? Ha legalább egy kibaszott sms-emre válaszoltál volna.
-Sajnálom. Elfelejtettem.
-Persze..megjelenik itt egy kopoltyús barom és rögtön van aki fontosabb. És mi ez a pulcsi rajtad?
-Fáztam és Mike odaadta az övét.
-Ohh a kis Mike milyen rendes.-mondta merő gúnnyal a hangjában.
-Seb,én tényleg sajnálom. Kérlek ne haragudj! Eltoltam tudom, de majd este együtt vacsizunk.
-Tudod te milyen érzés volt nekem, mikor az öcsém egész ebéd alatt azt kérdezte tőlem,hogy mikor jön már Tia? Én meg, mindjárt itt lesz, DE TE SEHOL NEM VOLTÁL.-emelte meg a hangját, amitől egy kicsit összerezzentem..-Bocs,nem akartalak megijeszteni.-mondta néhány másodperc csend után és közelebb lépett hozzám.
-Igazad van.-nem néztem a szemébe,mert szégyelltem magam.
-Nem akartam kiabálni.-lépett közvetlen elém,az államnál fogva felemelte a fejem,az arcom a két keze közé fogta majd lágyan megcsókolt. -Szeretlek.-suttogta,mikor elváltak az ajkaink. Melegség öntötte el a szívem és végtelenül boldognak éreztem magam. Én is ki akartam mondani ezt a szót,mikor megcsörrent a telefonom..Bocsánatkérően néztem rá, fejcsóválva fordult el tőlem.
 -Vedd csak fel,biztos hiányzol már a kis Mikenak.
-Ne haragudj!-suttogtam majd fogadtam a hívást.
-Szia Megmentőm!-köszöntött vidáman Chris.
-Szia Christian! Miért hívsz?
-Meg akartam köszönni a mai napot, illetve,hogy megkérdezzem merre vagy.
-Sebbel vagyok hátul a Homeban.-az érintett a neve hallatán érdeklődve nézett rám.
-Remek, akkor gyertek ki és együtt elmegyünk vacsorázni. Seb biztos örülne, hogy megismerheti a "Csodaúszót".-hallottam a hangján,hogy mosolyog.
-Biztos.-mondtam fanyarul.-Mindjárt kint leszünk.
-Rendben.Várunk.-bontottuk a vonalat.
Mély levegőt vettem és odasétáltam Vetti elé.
-Mond,mit akart!?-mondta fáradtan.
-Hogy menjünk ki. Be akar téged mutatni Michaelnek.-gúnyosan felnevetett.
-Ennyi?
-Nem.-ráztam meg a fejem. -Azt akarja,hogy vacsorázunk együtt.
-Hm..még mit nem! Én apuékkal eszem,te meg azt csinálsz amit akarsz.
-Seb, kérlek.
-Menj!-mutatott rá az ajtóra. -Ne várakoztasd meg a drága cápád.
-Sietek.-léptem ki az irodából.
-Igen, ezt már hallottam.-fordított hátat, én pedig fájó szívvel hagytam ott.
Elmondtam Chrisnek,hogy Sebi nem tud ma velünk lenni,mert megígérte az öccsének,hogy együtt töltik az estét,de nagyon sajnálja...Muszáj volt hazudnom,mert nem akartam még Chris lecseszését is hallgatni. Gyáva dolog volt, tudom. Pár perc telhetett el és Sebastian robogott ki hátulról. Nem köszönt senkinek,csak hozzám vágta a pulcsiját és távozott.
-Mi baja?-nézett rám Chris.
-Féltékeny.-vágta rá Katlyn.
-Ohh...értem.
Visszaadtam Mikenak a pulcsiját és átbújtam a kedvesemébe. Megnyugtatott az illata,de arra elékeztetett,hogy mit szúrtam el.Szerencsére Mike Natalieval ment és nem velem,így tudtam egy kicsit gondolkodni. Útban a kocsi felé összefutottam Kimivel..
-Mi van kis béna? Hol hagytad a kötésed?-viccelődött a Jégember.
-Hm...-kaptam a hang irányába a fejem.-Ja, az.... kedden megszabadultam tőle.
-És ennek nem kéne örülni?
-Örülök neki.-húztam mosolyra a szám a látszat kedvéért.
-Aha, nem versz át. Na mesélj! Mi történt? Láttam Seben is,hogy nincs minden rendben.
Elmeséltem neki nagy vonalakban a történteket,de ő körülbelül annyit fogott fel,hogy Sebi kimondta,hogy szeret.
-Komolyan kimondta?-hitetlenkedett a finn.
-Igen.Én meg csak álltam ott,míg meg nem csörrent a mobilom.
-És te szereted?
-Igen.
-Akkor? Kitaláltad már mivel fogod kiengesztelni?
-Tulajdonképpen ebben a pillanatban,de segítened kéne.
-Nekem? Miben?
-Én már késésbe vagyok,de el kéne hozni néhány dolgot a szobánkból Segítesz?
-Egye fene.

(Kimi szemszög)

Istenem...mondtam én Sebnek,hogy jobb a csajok nélkül. Tia és az ötletei...Én pakoljam össze az ő kis hálóingjét, ráadásul mit mondjak majd annak a lökött németnek... Elmerengtem a gondolataimban és csak azt vettem észre,hogy a szállodai szobájuk előtt állok. Bekopogtam és kis idő múlva Seb ajtót nyitott.
-Szia haver!-köszöntem zavartan.
-Szia!Hát te? Mi szél hozott?-invitált beljebb
-Őőő..hát nem tudom,hogy is mondjam.
-A mai napom már nem lehet rosszabb,úgyhogy csak nyögd ki.-terült el az ágyon.
-Rendben. Szóval, Tia megkért,hogy pakoljak össze neki néhány dolgot.
-MI VAN?
-Hát izééé... tudod,hálóing meg fogkefe és hasonlók.
-Aha...Mindent értek, az az úszó nyomorék elvette az eszét. Pakolj össze azt amit akarsz nem érdekel!Én meg még meg akartam várni...
Látszott rajta,hogy szíven ütötte a dolog...Megmutatta merre találom a cuccokat, én pedig gyorsan el is kezdtem keresni az ezüst szatyorkát,amit Tiu kért. Mikor összeszedtem mindent távoztam. Rossz volt őt, így otthagynom,de majd megköszöni. Belenéztem a szatyorba és egy nagyon dögös fehérneműt láttam meg benne. Egyre biztosabb voltam,hogy nem fog rám neheztelni. Kilencre beszéltük meg a találkozót a szálloda halljában, de azt nem gondoltam volna,hogy Phelps is vele lesz.

(Tia szemszög)

-Sziasztok!-köszöntött minket Kimi vidáman.
-Szia!-mosolyogtam rá,már határozottan jobb kedvem volt.
-Üdv!-köszönt az amerikai is.
Gyors bemutatkozás után megkaptam a csomagot.
-Ha Sebnek mégse tetszene, én a 487-es szobában vagyok.-húzta kaján mosolyra a száját.
-Megnézted?-kérdeztem tettetett felháborodással,
-Meg.-nevetett fel.- Szerintem nyert ügyed van.
-Remélem is,-mosolyogtam én is.-Mit is mondtál 487?-mentem bele a játékba.
-Az az. De csak úgy szólok,hogy nagyon ki volt. Meg akart várni téged, és most azt hiszi,hogy nem alszol vele.
-Hát, nem is alszom vele.Köszönöm.-emeltem meg a szatyrot majd adtam neki egy puszit és elindultam Mike szobájába. A vacsi alatt megbeszéltük,hogy nála nyugodtan összekészülhetek, azt hiszem ezt Sebinek jobb ha nem mondom majd el. Lezuhanyoztam, laza hullámokat varázsoltam a hajamba, kifestettem magam és bele bújtam a Törökországban vásárolt fehérneműbe. Tizenegy óra előtt nem sokkal már teljesen kész voltam.
-Mázlista a pasid.-jegyezte meg Mike.
-Miért?
-Mert övé a szíved.-mondta csalódottan.
-Igen.-mosolyogtam szelíden.-Köszönök mindent.
-Ugyan már. Bocs,ha kellemetlenséget okoztam.-megöleltem őt és elhagytam a szobáját. Viccesen nézhettem ki egy fürdő köntösbe, magassarkúba, kisminkelve tipegtem át a szobánkba.Reméltem,hogy a hercegem még nem alszik. Félve nyitottam be a szobába,de nem találtam ott senkit. Víz csobogást hallottam a fürdőből, így elhelyezkedtem az ágyon és vártam míg kilép az ajtón.

Tia rucija: