49.rész

Sziasztok! J

Hát, nem akartam senki kedvét elrontani a VB cím megszerzése után, de most már muszáj volt írni…
Új fordulat következik a történetbe, ami a következő részekben ki fog bontakozni. Nos, itt az első. Extra-giga-mega-tera hosszú rész lett...  Jó olvasást! J

A napok csak úgy rohantak el mellettünk, észre se vettem, de már csütörtök volt. Beindult újra minden. Sajnos még annyit se voltunk együtt Sebivel mint az előző futamokon. Mindenki tőle akart interjút, és ő persze örömmel felelt minden kérdésre. Szombaton a 3. helyet szerezte meg, vasárnap viszont még egy helyet sikerült javítani, így Webber mögött másodikként futott be. Összességében elégedett volt, bár azért szúrta a szemét, hogy a hazai nagydíján a csapattársa előtte végzett. A csapat hajnalig bulizott, mivel ez volt Mark első győzelme, de mi éjfél felé már leléptünk. A hétfő leginkább pihenéssel illetve a hétvégét lezáró értekezlettel telt el.
- Mikor mutatsz be a családodnak? – kérdezte este a közös pancsolás után.
- Mondjuk a Magyar Nagydíj után… Ha az neked is jó.
- Rendben.
- Miért vagy ilyen szótlan? –bújtam szorosan hozzá a takaró alatt.
- Nincs semmi.  –karolt át, majd megpuszilt. – Na, indíthatom a filmet? –emelte meg a távirányítót.
- Igen.
Kedden amennyi időt csak lehetett a családjával töltöttünk, meg persze mi a reggeli és az esti közös „tornát” sem hagytuk ki. Szerdán én délelőtt hazautaztam, Angliába, ő pedig délután repült vissza Svájcba, de előtte Sebas az ígéretét betartva elvitt egy fehérnemű boltba. A búcsúzkodás kicsit hosszasra sikerült, majdnem lekéstem miatta a gépet.
Egészen pénteki elviselhető volt a hiánya, de utána kezdett egyre jobban hiányozni. Valószínűleg a telefonszámlám is jóval magasabb lesz az átlagnál, mivel rengeteget lógtam rajta. Hol Sebbel, hol Michaellel trécseltem, aki már az úszó vb miatt Olaszországba van. A lányokkal tartottunk csajos napot, de a figyelmemet nem terelték el teljesen. Számoltam vissza a napokat a találkozásunkig. Én már kedden HAZA utaztam, így egy kicsit a saját családommal lehettem, akiket már karácsony óta nem is láttam. A csapat szerdán, Sebastian pedig csak csütörtökön reggel érkezett.
Ismét a Toro Rossohoz lettem beosztva, mert most már hivatalosan is Jaime a kis bikák pilótája. Szerdán vele vacsoráztam és nagyon be volt zsongva.
                                                                     ~OoO~
- Nem örülök, hogy áttettek hozzá. –léptünk be a közös szállodai szobánkba csütörtök éjjel fél1kor.
- Neked soha semmi nem jó. –bújtam ki a cipőmből.
- Azt hittem velem leszel a hétvégén. Már egy hete nem is láttalak. –mondta ingerülten. – Direkt megmondtam Christiannak, hogy a hétvége alól felmentelek, erre rittig, hogy rászerveznek.
- Nem Chris tehet róla. És amúgy, ha szabad tudnom, miért akartál te kiiktatni engem?
- Nem kiiktatni akartalak, csak azt, hogy a családoddal lehess és velem. Mikor láttad őket utoljára?
- Régen. –sütöttem le a kobakom.
- Na látod… az meg másik, hogy a német nagydíjat teljesen egyedül csináltad, úgyhogy nem kell már senkinek bizonyítanod. – nem szóltam semmit. Egy, mert fáradt voltam. Kettő, mert tudtam, hogy csak jót akar. Három, iszonyatosan hiányzott már a közelsége.
- Most megharagudtál? –megráztam a fejem és közvetlen elé sétáltam. Átkulcsoltam a nyakát és egy apró csókot leheltem a puha ajkaira.
- Nagyon hiányoztál. –nem tudom miért, de suttogtam.
- Nem annyira, mint amennyire te nekem.
- Ezt honnan veszed?
- Onnan, hogyha annyira hiányoztam volna, akkor így csókoltál volna meg. – az arcomat a két keze közé fogta és szenvedélyesen megcsókolt. Innentől már nem volt megÁLLás az ágyig.
- Rohadt álmosak leszünk holnap reggel. –kapkodtam a levegőt a mellkasán.
- Fél nyolcra kértem az autót. –igazította meg rajtam a takarót.
- Rendben. –cirógatni kezdte a hátam és éreztem, hogy egyre álmosabb vagyok. -Jó éjt, Egyetlenem.
- Szép álmokat, Kicsim.
Reggel meglepően könnyen keltünk.
Seb végül csak elintézte, hogy a hétvégére ne kapjak komoly munkát, így a boxból figyeltem az első szabadedzést, a másodikra már társaságom is lett az unokahúgom személyében. Eli hatalmas Kimi fan és egész edzés alatt a fülemet rágta, hogy mutassam őt be a Jégembernek.
- Tia, kérlek. Akkor csak köszönjünk oda neki.
- Nem.
- De miért nem?
- Mert, ha csak hozzád szól te elolvadsz…
- Na mert te nem olvadtál el Sebtől…
- Az más.
- Miért lenne más?
- Mert ő csak 2 évvel idősebb, mint én. Kimi viszont tízzel több, mint te.
- És?
- Csak egy kérdésre válaszolj, de őszintén.
- Jó.
- Ha tehetnéd, lefeküdnél Kimivel?
- Igen. –vágta rá gondolkozás nélkül.
- Na ezért nem.
- De Tia, már 19éves vagyok. Nem ő lenne az első. –megláttam Vettit felénk sétálni, így gyorsan le kellett zárnom ezt a beszélgetést.
- Eleonóra a vitát lezártnak tekintem. Ott jön Sebi, na neki most bemutatlak.
Hárman vágtunk neki a büfének, mivel Seb a két edzés között nem evett és már nagyon éhes volt. Nem indult túl jól a hétvégéje. Az első edzésen 15. a másodikon pedig a 6. helyre volt elég az ideje, de a kedve jó volt. Vagy csak Eli előtt mutatta ezt. A gondolataim teljesen máshol jártak, de arra felkaptam a fejem, mikor a drágalátos unokahugicám Kimi nevét ejtette ki a száján.
- Akkor, mit szeretnél? Mikor mutassalak be neki? –kérdezte készségesen a párom.
- Minél előbb annál jobb. –mosolygott magabiztosan Leni.
- Holnap reggel a szabadedzés előtt?
- Tökéletes. Köszi.
Zavart, hogy megtalálta a kiskaput, de örültem, hogy holnap se leszek egyedül.
- Meddig és miért akartátok titkolni, hogy egy párt alkottok?
- Ezt Sebtől kérdezd.
- Féltem, hogy a sajtó mindent elront majd, ezért megpróbáltam kizárni őket a magánéletemből. Azon viszont én meglepődtem, hogy a Német Nagydíjig nem jöttek rá. –gondolkozott el egy kicsit. – Mondjuk ott már nem tudtuk tovább titkolni.
- Tudtuk volna, ha nem megyek veled a szüleidhez. És ha a bulin türtőztetjük magunkat.
- De így jobb. Most már bármikor megfoghatom a kezed, vagy adhatok puszit. –hajolt át, hogy megcsókolhasson.
- Ettől függetlenül most is megpróbáljuk kizárni őket az életünkből.
Seb visszament a csapathoz elemezetni, mi pedig a városba indultunk. Jó nagyot sétáltunk a Duna parton fagyival a kezünkbe és csak meséltünk és meséltünk egymásnak. Tíz óra körül váltunk el, őt beültettem egy taxiba én pedig gyalog tettem meg az utat a szállodáig.