29.rész

Halihó!: )

Hát ez a nyár utolsó része...remélem azért visszatér még a jó idő! Megpróbálok majd minél sűrűbben frisselni,de heti 3rész biztos meglesz! : ) A véleményekre még mindig kíváncsi vagyok jó/rossz egyaránt!

Eredményes tanévet mindenkinek, és kitartást 10hónap múlva újra nyár!!! =D

-Wow...még sosem jártam ilyen helyen.-mondta Seb,mikor beléptünk egy fehérneműs butikba.

-Egyszer mindent el kell kezdeni.-nyomtam egy puszit a szájára majd elindultam a fűzők irányába.-Ne csak állj ott, nézelődj vagy ha zavarba érzed magad akkor foglalj helyet.-vigyorogtam rá. Megnézett néhány "ruhácskát", párszor elkerekedett a szeme, én persze jókat kuncogtam rajta. Nagyjából 5perc után úgy döntött,hogy helyet foglal.

-Ez lesz az.-mondtam, mikor megláttam egy fekete arany fűzőt hozzá passzoló tangával.

-Felpróbálja?-kérdezte egy eladó.

-Lehet?

-Persze, jöjjön itt a próbafülke.Felvettem a fűzőt és elégedett voltam a látvánnyal.

-Megveszem.-kiabáltam ki.

-Had nézem meg én is.-kérlelt a kedvesem és a lábait már az ajtó előtt láttam.

-Hogyne,még mit nem. Majd látod rajtam, ha eljött az ideje.

-Hazafelé erről fogok ábrándozni.-kinevettem.

-Feleslegesen ne kínozd magad.-léptem ki a fülkéből és átsétáltam a kasszához. Elővettem a kártyám,de Sebi gyorsabb volt az övét már lehúzták.

-Én fizetem, ne is ellenkezz!-jelentette ki ellent mondást nem tűrően.

-Nem!Nem engedem.-elvette a szatyrot és megindult a kijárat felé.

-Köszönjük!Viszlát!-már kint is volt a kocsinál. Megszólalni nem tudtam,utána mentem és beültem a kocsiba én is.

-Sebastian ilyet nem csinálhatsz.

-Kötöttünk egy egyességet. Én tartom magam hozzá remélem te is.-mosolygott rám huncutan.

-Én nem mentem bele.

-Hallgatás beleegyezés. Ebédelünk?

-Ne próbálj témát váltani.

-De ezt a témát már kiveséztük, nincs miről beszélni. Szóval,hol együnk?

-Nekem mindegy.-játszottam a durcásat,de ő csak nevetett rajtam.Megcsörrent a mobilja. Nem beszélt sokat, kb. 2perc lehetett.

-Kimi velünk jön haza és együtt ebédelünk vele,jó?

-Úgy sincs beleszólásom.-továbbra is csak nevetgélt rajtam,nem nagyon vette komolyan a sértődésem. Kíváncsi voltam Kimire, sok mindent hallottam róla.Köztudottan szótlan,de Seb mégis kedveli a társaságát. Egy Moon nevű kis étteremben találkoztunk. Először láttam őt élőben, közelről és igen sármos. Teljesen máshogy viselkedett,mint amit a sajtóban látni lehet. Közvetlen volt, kedves, és igazán jól szórakoztam velük. El is felejtettem,hogy én most épp haragszom Sebre. Érdekes volt hallani,hogy a fiúk még véletlen se hozzák szóba a Forma 1-et. Leginkább viccelődtek, vagy közös program lehetőségeket egyeztették, Sebastian ki is hívta Kimit egy újabb fallabda mecsre. Mikor Sebi kettesben hagyott minket nem tört be a kínos csend,amit vártam. A Jégember bátran kérdezett rólunk illetve a törött ujjam se került el a figyelmét.

A repülőn a tervezett alvás helyett a fiúk ökörségeit hallgattam. Hogy ezek mindenből verseny csinálnak...

Ki tud több mogyorót betenni a szájába? Vagy ki tud gyorsabban megenni 30szál ropit folyadék nélkül. Épp ideje volt leszállni,mert már fájt a hasam a nevetéstől.

-Izgulok.-szólalt meg a kis szőkém,mikor már ketten voltunk és a háza felé hajtottunk.

-Miért izgulsz?

-Hát, a randi miatt.-felnevettem,mikor maghallottam az okot.

-Amiatt nem kell, nem most találkozunk először, szóval kínos biztos nem lesz.

-Persze...te könnyen beszélsz,nem te főzöl... Meg mert most leszünk először együtt hosszabb ideig.-nézett mélyen a szemembe.

-Csak ketten.-mosolyogtam rá.

-Igen.Szeretném ha minden jól sikerülne.-még nagyjából negyed órát tölthettünk a kocsiban,mikor megérkeztünk.